Bemerítés és úrvacsora

Jézus Krisztus elrendelése alapján az evangélium üzenetére megtéréssel válaszoló testvéreinket bemerítjük. 1 Hisszük, hogy a bemerítés nyilvános megvallása és kiábrázolása annak, hogy a hívő meghalt régi bűnös életének és feltámadt új életre Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása által, egyesült Ővele 2 és az Ő Testével, az Egyházzal. A bemerítés feltétele, hogy az abban részesülő hitet tudatos, érett döntés alapján megvallja, üdvösségében bizonyos legyen, szakítson a bűnnel, ismerje meg és önkent vállalja a bemerítés szellemi tartalmat. 3 A bemerítést egyszeri víz alá merítéssel gyakoroljuk az Atya, Fú, Szent Szellem nevében. A közösségben született gyermekeket a gyülekezet előtt megáldjuk (gyermekbemutatás). 4

Jézus Krisztus elrendelése alapján gyakoroljuk az úrvacsorát: emlékezünk rá, hirdetjük az Ő halálát, hálát adunk neki és várakozunk a Ő visszajövetelére. 5 Hisszük, hogy az úrvacsora jegyei Krisztus értünk áldozott testének és bűneinkért kiontott vérének jelképei. 6 Az úrvacsora áldást jelent a résztvevőknek azáltal, hogy megerősödnek az Úr Jézus Krisztussal és egymással való szövetségi közösségben, a jelenlévő Szent Szellem munkája által. 7 Az úrvacsorában áldással csak az vehet részt, aki megtért, újjászületett, felismert bűneitől megtisztult, Istennel és embertársaival rendezett kapcsolatban él. 8 Az úrvacsorát közösen megáldott kenyérrel és borral vesszük. Nem hisszük a jegyek átlényegülését. 9